Get Adobe Flash player

Szeretettel várlak! Csatlakozz!

Menű
Szülészet linkgyűjtemény
Szülészet magazin
Szeretettel várlak! Csatlakozz!

Félelmek a szüléstől

1331

„A vajúdás-szülés fejezetet jobb lenne egyszerűen  átugorni!” Sok nő fejében létezhet ez a gondolat. Vajon miért félünk ettől az eredetileg nagyon is természetes és nőies folyamattól? A kórházi műszerek, a személyzet katonás volta, a tapasztalatlanság… mi okozhatja? Hogyan tudjuk  félelmeink leküzdeni? Segít a szülőszobán a támogatást nyújtó szülésznő vagy doula? Vagy a kismamajógán begyakorolt relaxáció és a szülésfelkészítőn megszerzett tapasztalat ad nekünk önbizalmat? Vagy egyetlen  menedék marad számunkra, a választott császármetszés? (Elektív vagy programozott császármetszésre gondolok).

Keressük meg együtt a választ!

A női testi és lelki egészség szempontjából napjaink egyik fontos  kutatandó témája a szüléstől való  félelem. A várandósság a kismama életében jelentős életesemény,  és valószínű minden anyuka tapasztal félelmet és szorongást a szülése közeledtével. Az érzet intenzitása és minősége azonban nagyon különböző, hiszen saját pszichés  kiértékelésük függvénye. A klinikai tapasztalatok alátámasztják, hogy a nő számára annyira elviselhetetlen lehet ez a szorongás, hogy orvosától császármetszést kér.

Európában, és hazánkban is átalakulóban van a szülészeti ellátás. A minden tekintetben kockázatmentes kismamáknál, a  várandós gondozást a szülészorvos helyett a szülésznő láthatja el. Ettől  a változtatástól sokan azt várhatják, hogy a várandós gondozásba belépő     szülésznőkkel újra nőies szakma lesz a szülészeti ellátás.

(A 2014. áprilisában megjelent kormányrendelet szerint, az alacsony kockázati csoportba tartozó várandósok gondozása, a védőnők és a szülész-nőgyógyász orvosok mellett, a szülésznőkből és  háziorvosokból álló team feladata lett).

fotó (29)

A szakirodalomban azt látom, hogy a női félelmek a szüléstől a testi- lelki változások mellett a SZÜLÉS körülményeitől függnek leginkább. Tehát a HOL? – pl. a medikalizált szülészet milyen mértékben zavarja az elmélyülést a szülés alatt-, és a  HOGYAN?  – pl. az aktív orvosi kontroll mennyire szükséges és  igényli-e az anya -,  kérdésekhez kötődnek.

HOGYAN?

A szülés technokrata modelljéről az amerikai kultúrantropológus Davis-Floydtól olvashatunk. A szerző a  mai amerikai társadalom rítusainak megfelelőjét a XVI. századi  Descartesi modellben találta meg.  Akkor a test-maga egy-gép metaforát alkalmazva elválasztották a testet a lélektől; a lélek megmaradt a vallásnak és a filozófusoknak, a  test pedig „nyitottá vált” a tudományos kutatások számára. Erős kritikát fogalmaz meg Floyd, szerinte ez a metafora képviseli a mai modern szülészetet is. Visszaszorultak a szülésznők/bábák, dúlák; és  cserébe a férfiak és a technológia (a gépek) vették át a helyüket. Persze szimbolikusan értelmezve a fenti modellt, az biztos, hogy a gépek vezette szülés (CTG monitor, Oxitocin infúzió, …stb.) a relatív biztonság mellett egyre inkább a női kompetenciát gyengíti. Az orvosok hoznak a nő helyett döntést, sőt maga az orvos hozza világra a babát.

Tekintsük meg közelebbről a  szülés technokratikus és holisztikus modelljének összehasonlítását  Davis-Floydtól :

Technokratikus SZÜLÉS modell: A technológia felsőbbrendű és szükségesFérfiközpontú

Nő=tárgy

Nő=tárgy nő=hiányos férfi

Norma a férfitest

Test=gép

(szülész)orvos=szakképzett technikus

Kórház=gyár

A legjelentősebb szociális egység az intézmény (kórház)

Újszülött=termék

Szülés=mechanikai folyamat

Szülés=az orvostudomány szolgáltatása a társadalom felé

Uterus=akaratlagosan nem mozgatható simaizom

Császármetszést követő hüvelyi szülés magas kockázati tényező

Átlagostól eltérő események(pl. farfekvés) császármetszést indikálnak

Kontroll és felelősség a szülést vezető orvosnál

 Az orvos világra hozza a babát

Holisztikus SZÜLÉS modell: A természet elégNőközpontú

Nő=alany(személy)

Nő= nőies

A norma a női test

Test=szervezet

Szülésznő/bába=jártas kísérő, gondozó

Otthon=gondoskodó élettér

A legjelentősebb szociális egység a család

 Újszülött és anya= elválaszthatatlan egység

Szülés=élményáramlás

Szülés=a szülő nő saját aktivitása, amely új életet eredményez

Uterus=anyaméh az egész reszponzív része

 Császármetszést követő hüvelyi szülés alacsony kockázati tényező, normális

Átlagostól eltérő események differenciált technikákat indikálnak

Kontroll és felelősség az anyánál, a segítő a szülést kíséri

Az anya megszüli a babát

 

 

HOL?

Medikalizált szülészet (Élet/halál helyszíne lett a kórház)

Raphael-Leff (2010) szerint a szülés, a nők legszemélyesebb, legbensőségesebb élménye lehet. A fejlett világban a szülés helyszínét a szakember gárda holléte, mint pszichoszociális körülmény határozza meg. A helyszín kifejezi a társadalmi értékrendet és berendezkedést is. Angliában a nők több mint 90%-a kórházban hozza világra gyermekét, így lett az intim érzelmi történésből nyilvános orvosi-intézményi esemény.  Hollandiában az otthonszülést, mint lehetőséget a nők többsége választja. A középutat képviselő Svédországban szülőotthonokban, szülésznők asszisztenciájával hozzák világra a gyermeküket. Európában és hazánkban is a medikalizált szülészeti ellátás egyenes következménye a császármetszések számának emelkedése lett. (Itthon 34%-a a szüléseknek császáros.)

Milyen félelmetes lehet a szülő nőnek átengedni az irányítást a teste felett? Milyen  eltűrni sokszor a  megkérdezése nélkül  meghozott döntéseket az orvosi beavatkozásokról, mint pl. a császármetszés? Milyen veszélyekkel járhat a sürgősségi, vagy programozott „császár” a pszichére?

Az életmentő császármetszés után, a  veszélyeztetett újszülött érkezésével eltöltött eufóriát felváltja napokkal, hetekkel később a veszteség és kudarcélmény, a megmagyarázatlan önvád, hiszen  akkor érti meg az anya, hogy nem természetes úton, szülés nélkül lett  gyermeke. A sürgősségi műtét okozta „szülésélmény”  sajnos lehet annyira traumatikus, hogy a kismamánál poszttraumás stressz zavar (PTSD) –t állapíthatnak meg. Annak  ellenére, hogy az anyuka boldogan vette kezébe újszülöttét és alakult ki közöttük a kötődő kapcsolat, mégis a szüléséről alkotott emlékeit negatív érzések, félelmek, önvád, harag dominálhatja majd.

HOGYAN?

Kinek a kezében van a kontroll?

„Ha szülésélmény traumás, kevés kivétellel igaz, hogy aktívan vezették le és órához igazították. Ezeket a  beavatkozásokat nagyon sok esetben a  szülő nővel való részletes és informált beleegyezés nélkül hajtják végre, így az órakövető szülésből verseny lesz, aminek elsődleges célja az időtakarékosság.” Így  fogalmaz meg erős kritikát Kitzinger aki a várandósság, gyermekszülés témakörben alkotott, és alkot ma is. (Sheila  Kitzingert,  az Angol Királyi Család magas rangú kitüntetéssel illette életművéért mint „szociális” antropológus). Ő feleslegesnek tarja a  borotválást, ideje múltnak  és károsnak  a kőtörő pozíció- és a  kengyel használatát,  és azt hogy minden szülést az orvosnak kell levezetnie. A szülésmegindítás, burokrepesztés, gátvédelem szerinte mind szükségtelen beavatkozás. ( Csak a gátmetszés gyakorisága nagyon heterogén értéket mutat országonként: Svédországban: 9,7% míg az USA-ban 32,7%, hazánkban 62%). A légzés fontosságára hívja fel a figyelmet, a  kilégzés relaxáló hatására, főleg a simaizom esetében. (pl. felhívja a figyelmet bizonyos légzéstechnikákra,  melyek a méhszáj ellazításában vesznek részt). Szerinte,  szülése közben zaklatják a szülő nőt ha ráparancsolnak, hogy nyomjon, vagy tartsa vissza a lélegzetét. A nyomjon! felszólításokat egyébként is nagyon károsnak ítéli, a vérnyomás-emelkedés, a glaucoma- veszély, a magzati keringésromlás és a nő kimerültsége miatt. De nemcsak ő, a WHO gyakorlati útmutatója – A normál lefolyású terhesség gondozása (1999) címmel -, is kritikát fogalmaz meg, és ajánlást tesz a szülőszobai ellátással kapcsolatosan. ( pl. a gátmetszések elfogadható arányára , melyet  10 % -ban  határozott meg ideálisnak).

Az alábbiakban a WHO útmutatásból idézek:

(A WHO 1999-es gyakorlati kézikönyve a normál lefolyású szülés alatti ellátásról , HASZNOS  és KÁROS kategóriák! (részlet))

“A” kategória:bizonyíthatóan hasznos: Szülési terv  A nő ellátása információval az ő igénye szerint.( beleegyező nyilatkozatok, szülési protokoll)Ital felajánlása szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése által.A lehető legkevesebb beavatkozás

A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén.

Non invazív, gyógyszermentes fájdalomcsillapítási módszerek a vajúdás alatt (masszázs, relaxáció)

Szabadon választott testhelyzet, szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig.

A szülő nőt arra biztatni, hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon ill. szüljön.

Korai közvetlen bőrkontaktus és szoptatás a szüléstől számított egy órán belül

 

“B” kategória:nyilvánvalóan káros, vagy hatástalan, megszüntetendő: Rutinszerű beöntés és borotválás.Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt.

Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt.

Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel, melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek.

Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt, kengyellel vagy anélkül.

Hosszan kitartott, irányított nyomás a kitolási szakban.

Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban.

 

 

A cikk folytatása: Szorongásoldás a szülőszobán 2.

 

 

Legyen a mottónk:

SZÜLJÜNK FÉLELEM NÉLKÜL, BOLDOGAN!

Sipos Edit

Klinikai- és egészségpszichológus MA

06-30-95-50-44

fotó (24)kicsiSzalag

A kismamák az alábbi címeken érhetik el a kérdőívet és engem:

http://kapcsolatanalizis.webnode.hu

https://www.facebook.com/BABA.MAMA.kommunikacio

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...