Get Adobe Flash player

Szeretettel várlak! Csatlakozz!

Menű
Szülészet linkgyűjtemény
Szülészet magazin
Szeretettel várlak! Csatlakozz!

A terhesgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

A terhesgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a szülész-nőgyógyász szakorvos, a háziorvos, a védőnő és a gyermeket váró nő együttműködésén alapul.

A védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét. Ebben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozásikiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezután azonban mind a területi várandós gondozóban dolgozószakorvos, mind a kórházban az anya választott orvosa tehet bele bejegyzést. Az anyasági támogatás igénybevételéhez legalább négy szakorvosi bejegyzésre van szükség.

Térítésmentes várandós gondozásra jogosult:
· Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, illetve házastársa
·Magyarországon érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár. A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállománybaveheti. [A tehesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a 33/1992. (XII.23.) NM rendelet”A terhesgondozásról” szabályozza.]

Vérvizsgálatok
prenatal-care1
Első jelentkezés alkalmával: vérkép, vércukor, máj-, vesefunkció, vércsoport vizsgálat és ellenanyagszűrés, továbbá lues (szifilisz) szerológiai vizsgálat.

16. héten: AFP-szintjének meghatározása, valamint Hepatitis B (HBsAg) szűrés történik.

Az alfa-fetoprotein (AFP) egy fehérje, melyet a növekvő magzat termel. Jelen van magzatvízben, a magzat vérében, és az anya vérében. A szűrés során az anyától vesznek vért, melynek eredményeáltalában két héten belül elkészül. Az anyai szérumban mért AFP koncentráció magasabb lehet a nyitott gerincű (spina bifida) magzatot hordozó anyáknál.

Az átlagnál alacsonyabb AFP-szintminimálisan emeli a Down-szindróma előfordulási kockázatát, de 30 év alatti várandósnál ez a kockázat elhanyagolható, és csak 30-35 év között jön szóba a magzatvíz-mintavétel (amnicentézis)

20. és 24., valamint a 28. és a 32. hét között: vérkép, összfehérje, RH-(D) negatív vércsoportesetén ellenanyagszűrés.

24. és 27. hét között a terhességi cukorbetegség szűrése (75 grammos cukorterheléses vizsgálat, OGTT). Amennyiben Ön a cukoranyagcsere-zavar szempontjából kockázati csoportba tar-tozik, gondozó orvosa korábban, de legkésőbb a terhesség 12. és 16. hete között is elrendelheti aszűrővizsgálat elvégzését.36. héten ellenanyagszűrés történik.

Vizeletvizsgálat
Minden jelentkezéskor középsugaras vizeletből történik. Fehérje, cukor és genny vizsgálatatörténik a vizeletből.

Ultrahang vizsgálat
Az első utrahang vizsgálat a beágyazódás megtörténtét, méhen belüli vagy azon kívülihelyzetét, a terhesség élő voltát hivatott megállapítani. A terhesgondozás során később elvégzettultrahangvizsgálatok a magzat anatómiájáról, felépítéséről, méhen belüli elhelyezkedéséről,növekedésének üteméről, a lepényről és a magzatvízről nyújtanak fontos információt. A magzati ésa lepényi keringés is vizsgálható: az erek állapotából és a rajtuk átfolyó vérmennyiségbőlkövetkeztetni lehet a magzat jóllétére, illetve esetleges veszélyeztetettségére. A vizsgálatot áramlásvizsgálatnak (flowmetriának) nevezik.

Ultrahangvizsgálatok időpontjai:
0. szűrővizsgálat12. hét előtt
I. szűrővizsgálat12 – 13. héten
II. szűrővizsgálat18 – 20. héten
III. szűrővizsgálat30 – 32. héten
IV. szűrővizsgálat36 – 38. héten

Amnioszkópia
Az amnioszkópia olyan vizsgálat, amelynek során a magzatvíz színének megítélése történikegy vékony csövön át, amelyet a belső méhszájon vezetnek keresztül a magzatburok alsópólusáig.

Időpontja:
A 40. hét betöltésétől, azaz a szülés várható időpontjától (terminus) kezdve más-naponta (amennyiben a méhszáj állapota lehetővé teszi).

A méhszáj vizsgálata
Első jelentkezés alkalmával megtörténik a citológiai mintavétel, mely az első vizsgálati eljárás,melyet a nőgyógyászati rákszűrés során alkalmaznak, ezt követően kerül sor kolposzkópiára (hüvely-tükrözés), mely során egy speciális nagyító eszköz segítségével a méhnyak állományának felszíneshajszálereit, a hüvelyi felszínen lévő hám alkotta formációkat, elváltozásokat lehet tanulmányozni.

A későbbiekben a méhszáj és a nyakcsatorna tágasságának vizsgálata történik a gondozóorvos megítélése szerint.

A hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata·
– Első jelentkezés alkalmával;
– A terhesség második és harmadik harmadában egy-egy alkalommal.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...